Sátoraljaújhely 2 adatai:

Típus: Panzió,

Cím: 3980 Sátoraljaújhely Példa utca 20

Telefon: 70/317-7026

E-mail: orszagkviz@gmail.com

Épületek száma: 1

Nyitvatartás: egész évben

Tájékoztató ár: 5000 Ft

Megközelíthetőség:
A kisváros nem túl hangos központjától is jóval csendesebb helyen, egy kisebb sétányi távolságra található a település fontos műemléke. A templom 14. századi gótikus falait felülről barokk stílusban épült toronyszint és toronysisak zárja le. Nyugati főhomlokzata barokk stílusú, mellette a templommal egybeépült kolostor falának díszítő falfestése korabarokk. A rendház puritán megjelenésű barokk épületen alig látszik a középkori eredet. Öt kőből rakott támpillére is 18. századi, létrehozásukba

Leírás:
n lehet, hogy hagyománytisztelet játszotta a főszerepet. Sok nézőpontból fotóztam, és egy az épületből kilépő úrtól megtudtam, hogy rövidesen felújítás kezdődik. Az utca felől az épületek előtt két szobor látható. A Sátoraljaújhelynek városi rangot adományozó V. István király bronzszobrát Balogh Géza alkotta, a magas oszlopon ülő Prófétát mészkőből Ifj. Pál Mihály faragta ki. Utóbbi alkotás különlegessége miatt talán megosztó is lehet, nekem a városban ez a szobor tetszett a leginkább. Egy kicsit a szamurájok japán ábrázolásaira emlékeztet. Szerencse, hogy minden laikus azt láthat bele egy alkotásba, ami jólesik neki. Miután az épületegyüttest minden szögből lefotóztam, nézelődtem még egy kicsit, aztán visszaindultam a városközpontba, mert onnan indul a busz Széphalomra. Ott találtam jó és olcsó szállást. A buszmegállóban egy beállt fiatal kéregetett és kötekedett. Ha nem használnak túl sok követ és betont nekem is tetszenek a megszépülő városközpontok. Viszont a nagyon nagy többség mindenféle értelemben vett gyarapodása nélkül tűnhetnek kirakati díszleteknek is, egyszóval erőlködésnek. A busz hamar a Kazinczy által Széphalomnak elkeresztelt városrészbe ér, csak néhány kilométer, de gyalog azért messze lenne. Igazi csendes kis településrész hatszáznál alig több lakossal, tengelyében futó főutcáját persze hogy Kazinczyról nevezték el. A kalandos életű irodalmár sokéves várfogsága után megnősült és Széphalmon telepedett le. A család emlékét egy több mint négyhektáros emlékkert őrzi sírokkal, néhány családtag mellszobrával és a kert hangulatát nagyban meghatározó klasszicista mauzóleummal. Utóbbi látogatása a közeli múzeum munkatársaival lehetséges. A Magyar Nyelv Múzeuma 2008-ban, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén nyílt meg. Kertjében található a hat méter magas finn-ugor Nyelvcsalád-fa. Fából készült és inkább látszik múzeumi szemléltető eszköznek, mint művészeti alkotásnak, de ezen a helyen teljesen rendben van. Ezzel kapcsolatban én az itteni alig nyilvánosság előtt magyarként jelentem ki: finnugor vagy török vagyok. Tudós társaságoktól meg politikai holdudvaroktól távol márkázott törzsi tudatunknak többet mond, ha Nokiás vagyok. A magyar nyelvben sok ótörök szó van, a múzeumban is található egy olyan tábla, amin a tudományosan elfogadott mellett egy lehetséges alternatívaként említik mint nyelvrokont a törököt. Ez a vita a téma kutatásának kezdetétől létezett, és az egyre kisebb számú erre érzékenységet mutató magyarok között ma is fel-fellobbanhat. Pedig még jóval a vita igazi kibontakozása előtt a találékony finnek már átvágták a Gordiuszi csomót. A turáni népek elméletének megalkotása ugyanis a finnekhez kötődik. Mostanában már a genetika is talált rokonságunkra bizonyítékot, de például a két világháború között, úgy a Turáni társaságban, mint a politikában is teljesen természetes ténynek számított a finn-magyar rokonság. Én nem nagyon értem, hogy nálam sokkal okosabb emberek miért szűkítették be ezt a széles, szellős szellemi főutcát. Pedig ezen az úton jól megférnek egymás mellett a tehetséges és viszonylag közel található finnek, a távoli térben és múltban lovagló egykori szkíták vagy a régebben, sajnos az akkor élt magyaroknak belülről is ismert, nagy birodalmat építő törökök. A múzeum nagyobbrészt sárgásszínű, modern épülete valamiért nem üt el a zöld környezettől. Főként szögletes vonalakkal alakították ki a térből, egyetlen ovális alaprajzú, rondellára hasonlító részlet kivételével. Belül a nyelv, főként természetesen a magyar nyelv fogalma köré épült modern és hagyományos eszközökkel kialakított összefüggő, mégis nagyon sokfélének ható kiállítást láttam. Az épület központi nagy terében rendezvényeket is tartanak, és a falak közötti kutatóközpontban nyelvészek is dolgoznak. A kiállítás interaktív és hagyományos bemutatási formákat is használ, foglalkozik többek között a nyelvjárásokkal, a nyelv fejdőlődésével, és nagy magyar költők és írók műveit is felhasználja a téma közelebb hozásához. Valójában olyan sok ismeretanyagot koncentrál, hogy számomra egyetlen látogatással nem is nagyon volt befogadható. Ezzel együtt érdekes, modern és élményt adó kiállítást láttam. A múzeum szakdolgozóinak kedvességét, segítőkészségét pedig külön is érdemes megemlíteni. Másnap személyes okból elég csalódottan üldögéltem a hátizsákommal a buszmegállóban, és vártam a buszt. Egy helyi úrral jól elbeszélgettem róla, hogy milyen is volt régen Debrecen, ahol egy időben dolgozott. Már korábban úgy döntöttem a második napon meglátogatom a közeli Pácin reneszánsz várkastélyát. Így kimaradt Sátoraljaújhely legfőbb turistamágnese, a város fölötti hegyeken működő kalandpark, és a Trianon emlékezetére szintén magaslaton létesített Magyar Kálvária is. A kisváros látnivalóinak és programlehetőségeinek gazdagságát mutatja, hogy másfél nap biztosan kevésnek bizonyul hozzájuk. Talán egyszer lesz lehetőségem visszatérni és pótolni, ami kimaradt. Addig is minden jót és viszlát!