Tatabánya1 adatai:

Cím: 2800 Tatabánya orszagkviz

Telefon: 70/317-7026

E-mail: orszagkviz@gmail.com

Kategória: egyéb látogatni való,

Nyitvatartás: egész évben

Tájékoztató ár: 3500 Ft

Megközelíthetőség:
5/5 Nagy sebességet biztosító vasúti fővonal és autópálya.

Leírás:
Persze hogy érte megy! Rázoomoltam, mikor készülődni kezdtek, vagy öt méterrel van lejjebb a hátizsákom, mint az övék. Én a Szelim-barlang hátsó falánál vagyok, zsákom meg úgy negyven méterre tőlem, a barlang bejáratának a közelében. Egyedül a kis Nikon fényképezőgépem van nálam. Valaki nem ült még Toyotában, Hondában vagy Suzukiban? Sorolhattam volna dél-koreai márkákat is, mindegyikben közös, hogy ha jó gazdája van, nyugodtan hátradőlhetsz a gondosan tervezett és épített járműben, mert kicsi az esély a lerobbanásra. És akkor hátradőlés helyett futás, a kis japán pont olyan precíz, mint a termékeik, már viszi is a zsákomat. Ki gondolta volna, hogy elindulnak amíg hátul vagyok? Meg azt, hogy nem ki-ki megfogja a magáét és úgy mennek, hanem egy-két srác gyűjti be az összes málhát. Sokkal több a csoportban a lány, mint a fiú, ez az önkéntes londiner pedig másodmagával cipelte fel a barlang szájához a lépcsőzetes sziklákról kettesével, hármasával a csomagokat. Odaértem, rossz angolommal, kissé még lihegve elmagyarázom neki, hogy az a zsák az enyém, tehát nem hozzájuk tartozik. Mosolyog egyet zavartan, és közben leteszi. Összetartó, fegyelmezett népek hírében állnak a Távol-keletik, talán a csoport túlbuzgó hordár szerepében tetten ért tagja úgy gondolta, ha valamelyikük hanyagul messzebb is rakta le a magáét, arról azért szó se lehet, hogy ő ott felejtse egyikük csomagját. Kétségkívül japán csoport, nem kínai vagy dél-koreai. Kint alighanem elmeséli a sztorit, a lányok csilingelő nevetése, ahogy távolodnak egyre halkulva jelenti: könnyelmű és lusta voltam. Gondoltam úgyse mennek még, és egyébként is jó helyen lesz ott, mert bárhonnan ráláthatok majd a cuccomra. Hamar megtapasztalhattam volna pénz, iratok, kaja és ivóvíz nélkül, hogy milyen volt ősembernek lenni a Szelim-barlangban. Ha nem volt túl éhes, beteg vagy rosszkedvű hozzá, távoli ősünk azon a nagy nyíláson át nézhette a csillagos eget derűs estéken, ami a hatalmas természetes terem tetejének közepénél nyit nappali és esti égi panorámát. Én nappal jártam itt, ha eltévedt utazó lennék sem kellene már megvárnom az estét, hogy a csillagok állásából határozzam meg a helyzetem, elég lenne ránézni a telefonomra: Közép-Európában vagyok, Tatabányán. A Vértes és Gerecse közötti völgyben elterülő városra nem a mészkőből a víz által kialakított barlang három természetes bejáratának egyikén át nyílik a legjobb kilátás, hanem a közeli Turul-emlékműtől. A város fölé magasodó Kő-hegy a főként mészkőből álló Gerecse része. A Vértes inkább dolomitból épül fel; erről az üledékes kőzetről és a barlangról is találunk a közelben tájékoztató táblát. A leírás szerint a dolomit színe a szennyezőanyagok függvényében változhat. Bizonytalan vagyok benne, hogy a barlang mészkövében a sok zöld és fekete elszíneződés eredete mi lehet. A fokozottan védett barlangot egyszer könnyelműen kiadták egy amerikai filmes stábnak, akik aztán nem elégedtek meg természetes adottságaival, és úgy feketére mázolták, hogy alig győzték utánuk a szennyeződést a falakról eltüntetni a kármentő szakemberek. Ennek a nyomait látnám még a falakon? Visszafelé a Kő-hegy oldalában futó ösvényen egy kisebb barlangot veszek észre, ott is található az elszíneződésekből bőven, és sziklafalon is látható belőle, így valószínűleg természetes elszíneződés lehetett arrébb, a barlangfalakon is.